Ledöntötték Kolumbusz szobrát
2004. október 18. 09:30
Október 12-e egész Dél-Amerika területén nemzeti ünnepnap, Kolumbusz napja (Dia de la Raza). A venezuelai kormány azonban szakítva a hagyományokkal, 2004-ben ezt a napot a Bennszülött Ellenállás napjává (Dia de la Resistencia Indigena) nyilvánította. A rabszolgaság intézményén alapuló brutális abszolutizmus bevezetőjeként megismert Kolumbusz szobrát ledöntötték Venezuela fővárosában, Caracasban.
Korábban
A Caracas centrumában álló bronz Kolumbusz szobrot először feliratokkal és transzparensekkel aggatták tele, majd egy tüntető a szobor tetejére mászva erős halászkötelet tekert Kolumbusz nyaka köré. A kötél segítségével döntötték le a szobrot, majd végighúzták Caracas utcáin, végül fellógatták egy fára és darabokra törték. A rendőrség könnygázzal és figyelmeztető lövésekkel érkezett a helyszínre, s öt embert őrizetbe vett.
Az első konkvisztádorok Venezuelát Kis-Velencének nevezték a Maracaibo-öböl faoszlopokon álló indián házairól. A partraszállással elkezdődött népirtásról maga Kolumbusz és Bartolome de las Casas is részletesen beszámol naplójában. A spanyol misszionárius leírta, amint szeme láttára 3000 embert megerőszakoltak, megcsonkítottak, lefejeztek. Levágták a gyerekek lábait, forró szappanoldatot öntöttek egyesek torkába, másokat kettévágtak: fogadásokat kötöttek, hogy ez sikerül-e egyetlen kardcsapással, illetve volt, hogy kutyákkal tépettek szét indiánokat.
David E. Stannard történész, az Amerikai Holokauszt (American Holocaust: The Conquest of the New World, 1992) szerzője szerint ez volt a történelem legnagyobb méretű tömegmészárlása: több mint 100 millió bennszülött pusztult el az európaiak uralma alatt.
Kolumbusz napján százmillió bennszülött kiirtására és a rabszolgaság intézményén alapuló brutális abszolutizmus bevezetésére kell emlékeznünk. Venezuelában Kolumbusz hódítását holokausztnak tekintik, melynek során a bennszülöttek kilencven százalékát irtották ki.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
pápaság
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában
- Pápasága ideje alatt csaknem az egész bolygót beutazta II. János Pál
- Csupán 33 napig uralkodott a I. János Pál, a „mosolygós pápa”
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen
- Róma elfoglalása zárta le az egységes Olaszországért folytatott hosszú küzdelmet
- A macskák vallásos imádata is szerepelt a templomosok ellen felhozott vádak között
- Nagy tekintélyű professzor távozása után kezdett el hanyatlani az első magyar egyetem
- Mintafeleség lehetett a mérgezésekkel megvádolt Lucrezia Borgia
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert 14:20
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum 12:20
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában 11:20
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap
